2008. április 29., kedd

Felfedezés

Azt hiszem felfedeztem egy játszmát. További elemzésre még vár, de azt hiszem, elég adatom van ahhoz, hogy a fő vonalakat felvázoljam.

A játszma egy tipikus főnök-beosztott viszonyban lehetséges, ezért ez egy munkahelyi játszma.
Fehér a főnök, Fekete pedig a beosztott. Fehér megbízza Feketét egy feladat elvégzésével, ami nem kapcsolódik szorosan Fekete munkájához, de fontos, hogy tényleg munkahelyi ügy legyen.
A horog egy ügyesen álcázott Felnőtt-Felnőtt kommunikáció, ami rejtett szinten valójában Szülőiből indul és Fekete Gyermekiét célozza.

Látszólagos szint, Fehér:
Felnőtt (Tranzakciós inger) : "Légy szíves, intézd el, hogy legyen a fénymásolóba tartalék festék!"
Rejtett szint, Szülői: "El tudod intézni ezt?"

Látszólagos szint, Fekete:
Felnőtt (Tranzakciós válasz) : "Jó, rendben."
Rejtett szint, Gyermeki : "Igyekszem."

A példához fontos tudni, hogy Fekete nem tud fénymásoló festéket rendelni, mert ez nem tartozik a hatáskörébe, maximum képes arra, hogy személyes kapcsolatait felhasználva szerezhet valahonnan egyet. Azt is tudni kell, hogy Feketének ez nem feladata, hogy a fénymásolót üzemeltesse, csak használnia kell.
Ha Feketének nincs szerencséje, és nem tud szerezni festéket, vagy kéri a megfelelő embert, hogy rendeljen, de az elfelejti, vagy a szállító véletlenül nem hoz, akkor előáll a játszma.
Fehér ugyanis Átvált:

Fehér: - Kifogyott a festék és nincs tartalék.
Fekete: - Sajnálom, de nem hoztak a szállítók.
Fehér: - Ezt, a személyes kudarcodnak könyvelem el.

Előállt a játszma. Itt a beszélgetés megszakad, mert be kell kasszírozni a zsetonokat. Fehért valójában elégedettség tölti el, ugyanis beosztottja nem tud hova hátrálni, hisz a feladatot elfogadta, és kellően idomított ahhoz, hogy ne álljon ki az igazáért.
Fekete felháborodott de ezt véka alá rejti, hogy majd kollégáival a kedvenc időtöltés közben "Szapuljuk együtt a főnököt!" előállhasson a legújabb vérlázító szemétséggel ami vele történt. Titokban még hálás is Fehérnek, hogy újabb alkalmat szolgáltatott arra, hogy igazoltan dühönghessen egy kicsit.

Fehér szerepében olyan emberek találhatók, akiknek gyermekkorban rendszeresen kiirtották a lelkesedését. A család fő szlogenje valami olyasmi lehetett: "Az élet nem egy habos torta fiam." Valószínűleg bőven kaptak, "Ne légy közel!" és/vagy "Ne légy Gyerekes!", esetleg "Ne érezz!" tiltásokat. Megfelelő engedélyek birtokában azonban karrierjük felfelé ívelhet. "Tanulj!" "Vidd valamire!" "Hadd lehessünk büszkék rád!", ezek mind motiválják őt az életében. Polófeliratuk, elöl: "Csodálatos vagyok!" hátul: "A látszat néha csal.". Kedvenc zsetonjuk a hatalmi pozició gyakorlásából befolyó elégedettség. Sorskönyveik lehetnek akár nyertesek is, de ehhez előbb meg kell szabadulni a játszmától. Legtöbbször Nem Nyert sorskönyvük van, ekkor a családi szlogen átalakul "Az élet nem egy habos torta, de legalább vittem valamire!". Vesztes sorskönyvvel rendelkezők, pedig előbb-utóbb kidőlnek a sorból, és sírfeliratukban tájékoztatják a világot arról, hogy: "Hát ezekkel nem lehet rendesen csinálni semmit."

A játszma lágy formában nap mint nap előfordulhat, azon kívül , hogy hizlalja Fehér egóját, és ellátja Feketét dühöngésre jogosító zsetonokkal, nem sok vizet zavar.
Közepes formában kellemetlen helyzeteket szülhet és jelentősen leronthatja a morált a munkahelyen, ami a munkavégzés rovására megy, de komoly következménytől még ekkor sem kell tartani.
Kemény játékosok kipörgethetik a dolgot tettlegességig, vagy felmondásig. Legádázabb formában az egész átalakul egy Bíróság játszmába, ahol a bíró bevonásával felállítják a drámaháromszöget.

Alátámasztásként el tudom mondani, hogy a kiemelt szöveg elhangzott, és egy "Szapuljuk együtt a főnököt!" időtöltés közben ütötte meg a fülemet. Azóta gondolkodom a játszmán. Láttam teljes pompájában tündökölni, és láttam csak halványan parázslani is. Az általam megfigyelt Fehérek profi játékosok és a nekik nem tetsző Feketéket finom módszerekkel eltávolítják a környezetükből, hogy zavartalanul játszhassanak.

Ez az egész az én termékem. Lehetségesnek tartok rossz meglátásokat illetve félreértelmezéseket, lévén nem vagyok profi Tranzakció Analitikus, csak amatőrnek tartom magam. A fénymásolós esetet kreáltam, de egy hasonló, ám komolyabb témában, testközelből, ám kívülállóként tudtam tanulmányozni a játszmát.
Minden hasonlóság valódi személyekhez csak a véletlen műve.

2008. április 25., péntek

"Siess!"

A Sorskönyv feladata, hogy kitöltse életünket, és némi értelmet csempésszen belé. A tragédiája ugyan nem ez, hanem az, hogy ezt egy hat éves gyermek írja meg, de erről máskor...

Most inkább a sorskönyv hatás mechanizmusairól írnék. Ilyen az óraidő és a célidő, és a lehet, nem lehet parancsok.
Óraidőnek nevezzük egy esemény konkrét időpontját. Pl.: A vonat út ettől-eddig tart. Célidőnek nevezzük ha egy esemény befejezéséről beszélünk. Pl.: Amikor a vonat megérkezik, x állomásra leszállunk. Ez a kettő azonban kombinálódhat is. Pl.: A profi bokszmeccs 12 menetig tart, de véget érhet úgy is a tizenkettedik menet előtt, hogy az egyik bokszoló kiüti a másikat.
Lehet parancs, egyértelműen az engedély. Pl.: Megehetsz egy sütit, ha szépen ebédeltél. A nem lehet parancs pedig a tiltás. Pl.: Ha nem eszel rendesen ebédet, nem ehetsz sütit.
A sorskönyvi helyzetek óra és célidő, valamint a parancsok alapján állanak elő.

Pistike nem készült el a házifeladatával estig, de holnapra el kell készülnie, viszont aludnia is kell.
A következő helyzetek állhatnak elő:
Célidejű lehet: - A házi feladat fontos, ezért lefekszel majd ha befejezted.
Célidejű nem lehet: - Lefekvésig dolgozhatsz, de nem tovább.
Óraidejű lehet: - Kilencig nyugodtan dolgozhatsz, aztán lefekszel.
Óraidejű nem lehet: - Kilenc után nem maradhatsz fenn, még a házi feladat miatt sem.
És most jön az a zavarbaejtő kavarodás:
- Le kell feküdj időben, és addigra kész kell lenned a házi feladattal.

Az óraidő és a célidő menthetetlenül összekavarodik. A parancs vagy a tiltás nem világos. Pistikében előáll a "Siess!" sorskönyvi utasítás.

A fentiekből világosan látszik, hogy egyes emberek miért tudnak a legvadabb stressz helyzetben is célvezérelten cselekedni, és miért van az, hogy valakinek rohanás az egész élete.

2008. április 24., csütörtök

Ilyen a boksz!

" Nem mondták el neked, s nem tudja gyermeked,
mit jelent: aki könnyen Földre szült,
csókokkal vár, ringbe is küld."

Teokát ma csalódás érte. Szerzett egy barátot az oviban, akit hívjunk most Barnabásnak.
Barnabással megbeszélték, hogy délután találkoznak a játszón. Így is lett.
Teoka jót játszott Barnabással, de egyszer csak megjelent Barnabás egy idősebb barátja, és hozott két vízipisztolyt. Barnabásnak adta az egyiket a másikkal pedig ő kezdett el lövöldözni.
Teoka tanácstalanul állt egy darabig, majd Yldytől kért tanácsot. Yldy azt javasolta keressen egy botot és menjen ő is lövöldözni. Teo így is tett.
Az idősebb fiú azonban kizárta Teokát a játékból azzal a felkiáltással, hogy az nem jó fegyver.
Teóka sírva fakadt. Yldy próbálta vigasztalni, de nehezen ment.

" Szeretet vezesse életedet, ugye szép, de szép volt.
Ugye szeretnél győzni itt, és szeretnéd azt, hogy szeressenek?
Szép a szeretet, hát úgy szeress, mint én. Csak érzéssel tömd ki a kesztyűdet!
Gyerünk, boksz!"

2008. április 21., hétfő

Játsz te is!

Már említettem a blogomban az EVE-online nevű MMO játékot. Most szeretnék kicsit bővebben beszámolni róla. Ráadásul úgy, hogy a laikusok is megértsék.

Az MMO a Massively Multiplayer Online rövidítése, ami magyarul annyit tesz, hogy Nagyon Sok Játékosra Optimalizált. Tehát ez egy olyan játék amiben nem egyedül, és nem is egy szűk baráti társaságban játszunk együtt, hanem rengeteg emberrel.

A z EVE egy ilyen MMO játék, ami a nagyon távoli jövőben játszódik, ráadásul az világűrben, még a tetejében egy másik galaxisban. A keret történetet el lehet olvasni a fent linkelt magyar nyelvű oldalon, ezzel most nem foglalkozom.

De mi is ez az EVE, és mit kell itt játszani?
Ez a játék egy gigantikus szimuláció. Szimulál egy a távoli jövőben élő komplex társadalmat. Ebben a társadalomban kell elhelyezkedni, és tulajdonképpen élni. A játék maga rettenetesen összetett. Ha valaki belevág két hétig garantáltan csak kapkodja a fejét, hogy Úristen mik vannak belezsúfolva ebbe a játékba. Kezdetnek említeném a több ezer naprendszert amit bejárhatunk. Aztán elmondanám, hogy olyan kereskedelmi rendszer van kialakítva a játékhoz, hogy az megállná a helyét a való világ tőzsdéin is. Ha a harc érdekel, elmondhatom, hogy az EVE világában nem számít rendkívüli eseménynek mondjuk két ötven hajóból álló flotta ütközete. Igen, igen. Ilyenkor száz játékos, a világ minden tájáról ott ül a gépe előtt és küzd a másik csapat játékosaival. Ha mindez nem érdekel, mert te alkotni akarsz, itt semmi sem áll az utadba. Csinálj egy kis pénzt, aztán keress egy még üres helyet a galaxisban, és alapítsad meg a saját kolóniádat, építs űrállomást, kezd el gyártani valamit amiről úgy érzed szükség van rá. Az EVE-ben semmit sem kell, de mindent lehet csinálni...

Most talán legyintesz egyet, esetleg aggódva csóválod a fejed. Hát jobban tennéd ha nem kezelnéd le ezt a dolgot ennyivel. Az a szent meggyőződésem, hogy egy effajta játék, már nem feltétlenül a játék és a komoly dolgok közti határ játék felőli oldalán van. Több okom is van arra, hogy ezt gondoljam.

Először is az egész játék angolul van. Ha beszélni nem is tanulsz meg belőle a szókincsedet iszonyatosan fejleszteni fogja.
Másodszor az EVE-ben nincs recept. Nincs olyan, hogy ezt így vagy úgy kell csinálnod. Mindent magadnak kell megoldani. Ha veszel egy teherszállító űrhajót, belerakod az első árút ami a kezed ügyébe kerül, elviszed a következő bolygóra, borítékolom neked, hogy bukni fogsz a bolton. Itt is a kereslet és a kínálat törvénye az úr, ha egy árúból valahol sok van ott keveset fizetnek, ha pedig kevés akkor ott sokat, és a játékban a piac dinamikusan változik. Hamar meg fogod tanulni, hogy a kereskedelem folyóján mit jelent az átkelés a Kell és a Van kikötők között. Hol tanulnád ezt meg inkább? A saját bőrödön tapasztalva, vagy egy játékban ahol fizikai kimenetele nincs a dolognak?
Harmadszor pedig itt egy olyan társadalomban fogod megmutatni magad, ahol nincsenek eleve elrendelt különbségek. Itt ha holnap indítasz egy karaktert azon múlik, hogy meghatározó szerepet fogsz e játszani a galaxis politikai életében, hogy te mit tudsz, és nem azon, hogy milyen családba születtél és hova...

Na valami ilyesmi az EVE.

Ha rajtam múlna az iskolában egy hetet szánnék rá, hogy minden gyerek kezébe nyomnék egy szótárat, egy pár szavas leírást arról mi hogy működik az EVE-ben. Aztán gyerünk mindenki csatlakozzon és lássuk ki mire viszi. Nem lepődnék meg, ha pár gyerekről kiderülne valójában háttal áll az életnek, és biztos lennének olyanok is akik meglepő eredménnyel zárnának egy ilyen tesztet. Ha van egy ilyen lehetőség, ahol bárki kipróbálhatja a tudását anélkül, hogy tényleg ki lenne téve a bukás veszélyeinek, miért kell rögtön a mély vízbe kezdeni?

2008. április 20., vasárnap

Hajrá Magyarország!!!

Van aki tudja, van aki nem, de Magyarország 2009-ben részt vehet a Svájcban rendezésre kerülő A csoportos jégkorong világ bajnokságon. Az, hogy mit jelent ez megpróbálom valami metaforában leírni.
Ha ma elhatározod, hogy alapítasz egy autógyárat, és aztán az ebből a bevételből Forma-1-es csapatot indítasz, akkor annak az esélye, hogy tudod a csapatodat kvalifikálni, belátható időn belül, a Forma-1-es mezőnybe, csillagászati. Kb. ennyi volt az esélye a magyar jégkorongnak mondjuk 20 évvel ez előtt.
Ám a magyar jégkorong csapat tegnap kiharcolta azt, hogy jövőre a világ legjobbjaival léphet jégre. Ez, nyugodtan kimondhatjuk: CSODA.
Hogy sikerült mindez? Itt megnézheted.

MINDEN DICSŐSÉG A MAGYAR JÉGKORONG VÁLOGATOTTNAK!!!

2008. április 18., péntek

Intermissio

Éppen azon gondolkodtam, hogy mit írjak a blogomba, mikor az utcáról egy tompa puffanás, majd fékcsigorgás hallatszott. Kiugrottam az erkélyre és azonnal észrevettem, hogy egy kutya fekszik a zebrán, kétségbe esve nyüszít. Egy nénike áll járdán, görcsösen szorítva a zebrát jelző közlekedési táblát. A kocsiból kiszállt egy nő, tétován lépkedett a földön fekvő kutya felé, aki egyre halkabban nyüszített, majd abba hagyta.
Nem bírom ha egy állat szenved. Kevés dologtól fordul fel a gyomrom, ez egyike azoknak amitől igen. Az állatok furcsán szenvednek. Olyan tisztán és érthetően adják a világ tudomására, hogy nekik rossz, hogy azt nem tudom figyelmen kívül hagyni. Átüt minden tudatos gondolatomon, lenyúl a lelkemig és ott megrezdül valami ami először összefacsarja a gyomromat, majd jéggé dermeszti minden tagomat.
Láttam, hogy a kutya valószínűleg életben van, mert egy járó kelő szintén megállt és leguggolt melléje. Ekkor eszméltem fel, és tért vissza a tudatom. Azonnal rákerestem a Neten az éjjel-nappal üzemelő állatorvosokra. Találtam egy kihívható állat mentőt. Szám felír, kabát, cipő, indulás lefele.

Lent a következő kép tárult elém:
Adott volt a sofőr, aki folyamatosan mondta, hogy ő már dél óta dolgozik és ment haza, neki is van kutyája, le kell vinnie, nem tudott mit csinálni a kutya kiugrott elé.
A kutya mellet guggolt egy férfi aki a következőket mondta, vese sérülése van, infúzió kell neki, egy órán belül...
A nénike akié a kutya, csak állt és összefüggéstelenül motyogott.
Egyszer csak megjelent egy másik nő aki, először megkérdezte hogy él e a kutya. Mikor igenlő választ kapott, elkezdett kiabálni a nénikével, hogy (idézem): "Te egy hülye picsa vagy, egy kutyára sem tudsz vigyázni !!!". Egy perccel később bocsánatot kért a nénikétől majd elment.
Ott volt még a kutya, aki már nem ugatott se nem nyüszített, csak feküdt és a szemén az látszott, hogy készül elhagyni ezt az árnyék világot.
Kiderítettem, hogy a sofőr szívesen elviszi a kutyát a kórházba, csak nem tudja haza hozni. A férfi akiről kiderült állatorvos, tudja mit kell tenni, de semmit nem fog csinálni. Rájöttem, hogy a nénike majdhogynem sokkosabb állapotban van mint a kutya. Az üvöltözős nőről nem vettem tudomást.
A néninek kezébe nyomtam ötezer forintot, hogy haza tudjon jönni valahogy. Az állatorvost megkértem, hogy tegye be a kutyát a kocsiba. Besegítettem a nénit kocsiba, mert annyira remegett, hogy nem tudott beszállni. A nénike próbált győzködni, hogy majd megkeres. Mondtam neki, hogy nem számít. Ekkor még egy rendőrautó is megállt. A rendőrök tök normálisan megkérdezték, hogy segíthetnek e. A sofőr rögtön oda ugrott, hogy már viszik be a kutyát a kórházba.
Ezután elhajtottak. Mi lesz velük? Nem tudom.
Néztem a távolodó kocsit...

Olyan szürreális volt minden. Tele feszültséggel, fájdalommal, rémülettel, tehetetlenséggel, indulattal...

Szeretném azt gondolni magamról, hogy a legjobbat hoztam ki a szituációból. De ha ez a legjobb, akkor ez bizony szánalmasan kevés...

2008. április 17., csütörtök

Adófellebbezés

Na a holnapi sztrájkról meg ez jutotta az eszembe.

Eredeti egy kicsit átköltve:

Európa farában van egy picsányi ország, kopasz mint a bika segge, nem terem rajta lófasz sem.
Ez az elkúrt kormány mégis olyan adót baszik ki ránk, hogy ha összeszarjuk magunkat sem bírjuk kifizetni.
Hiába porciózzuk a fizetésünket, akkor sem bírjuk kifizetni az adónk.
Az igaz, hogy van két kereső a családban, de ez még nem jogosítja fel a mélyen tisztelt adó hivatalt,
hogy az adóm felemelje úgyannyira, mint a tenyészállat vásáron nyert nagy bika fasz!
Megkérem a mélyen tisztelt adó hivatalt, hogy adóm lecsökkentik úgyannyira, mint egy hangya fasza.
Maradok tisztelettel, adózási kedvvel, nyugdíj és járulék fizetőként.
Amennyiben fellebbezésemnek nem tesznek eleget. Disszidálok a picsába, és egy fasza gyerekkel kevesebb lesz ebben a búval baszott, rühes országban.

Az eredeti meghallgatható itt.

2008. április 16., szerda

827 643 .-

"Miénk a gyár!" volt olvasható a csepeli alumínium gyár, bejárata felett. Reakciós elemek rögtön alá is festették. "Akkor vigyük haza!". Kádár elvtárs - ha hinni lehet az anekdotának - csak annyit mondott erre, hogy nem gond mert végül is az országban marad, és ami a mienk ugye az a népé (de ez igaz lehetett fordítva is).

A miénk a gyár filozófia, azt is jelentette a dolgozó nép gyermekeinek, hogy hát ha van már egy eszterga gép itten a gép csarnokban, akkor nehogy már ne itt esztergáljam le otthonra a virágtartó állványt. Aztán ha a szomszédnak is kell akkor neki is megcsinálom. Persze jó pénzért. Akinek nem eszterga jutott az mással kereskedett, befolyással, intézkedéssel, hatalommal. Egy szó mint száz, mutyizott az egész ország.

Ez a mai napig így megy. Nem tudtunk kinőni belőle. Mutyizunk, amikor odatoljuk a kenő pénzt a hivatalban, amikor borítékban hála pénzt adunk, amikor elfogadjuk a jutalékot a munkáért amit szereztünk. Annyira szeretjük a mutyit, hogy nem olyan rég leszavaztuk a vizit díjjat, mert mi inkább feketén adjuk a zsetont, nehogy már számlát kapjunk a mutyiról. Hát hol van abban a móka???

Még én is mutyizok. Sógorom kért egy szívességet, és teljes természetességgel megcsinálom neki. Át se gondolom, hogy nem ez volna a tisztességes.

Lehet, hogy ez a mutyi a vérünkben van??? Meg lehet ettől szabadulni??? Ha igen, hogyan???

2008. április 13., vasárnap

Felvillanások

Fogadjunk, hogy ma még nem gondoltál a meteorokra! Sőt, nem gondoltál rájuk az egész héten. Igaz?

Pedig itt vannak körülöttünk. Sokféle van belőlük. A legkisebbektől a legnagyobbakig, vannak egészen picik alig nagyobbak egy porszemnél, és az óriások már-már a kisbolygó méreteit ostromolják. Van belőlük a Mars és a Jupiter között, ez az aszteroida halmaz egy valaha volt bolygó maradványai, amit valószínűleg a Jupiter irgalmatlan gravitációs ereje roppantot szét milliárdnyi darabra.

Aztán ott van a rejtélyes Kuiper-öv, ahol aztán iszonyatosan nagy területen csak úgy nyüzsögnek a meteorok. Szegény Plútó is itt kezdte, aztán egy kb. száz év után rájöttek a csillagászok, hogy bizony csak egy szökevényről van szó, nem is igazi kisbolygó.

Aztán vannak még a meteor rajoknak nevezet, úgynevezett törmelék halmazok. Ezek olyan törmelékek amik egy egy csillagászati esemény után maradnak stabil pályán a Nap körül. Ilyen pl. a Perseidák, amit Augusztusi hulló csillagoknak szoktunk nevezni, ugyanis a Föld pályája ebben az időszakban keresztezi a Perseidák raját.

Ugye milyen sokan vannak? És milyen kevés figyelmet kapnak a mindennapjainkban. Milliónyi meteor és mi csak akkor kapjuk fel a fejünket, ha szemünk sarkából egy fényes csíkot látunk belőlük az éjszakai égbolton. Pedig ekkor láthatjuk őket utoljára. Ugyanis a hulló csillag addigi békés élete egy látványos izzásban válik semmivé, ahogy a légkörben súrlódva elég.

Nem kell pánikba esni, nem alakulok át csillagászati bloggá. Nem fogok a bolygók retrográd mozgásairól baromi unalmas értekezések írni a jövőben. Viszont az jutott az eszembe, hogy mennyire hasonlítanak a meteorok a Sorskönyvekre.
Ahogyan vannak olyan Sorskönyvek az életünkben amiről nem is tudunk, ahogy van néhány amit jól ismerünk, és elégedetten hümmögünk amikor felfedezni véljük őket. Aztán ott vannak a pusztító nagy erejű Sorskönyvek amik nagyot szólnak ha becsapódnak. Aztán vannak cselesek, akik próbálnak más színben feltűnni, mint a Plútó. Ki tudja hány és hány meteorfajta létezik, és a magamódján mind egyedi, de mi oktondiságunkban csak néhanapján gondolunk rájuk, és életünkben alig-alig látunk párat, és akkor is már csak a végkifejletet.

Lehet jobban hasonlítsz a meteorokra mint gondolnád... Pedig milyen keveset gondolsz rájuk...

2008. április 10., csütörtök

Zseton a légből

Eric Berne alapvető felvetése a következő: "Ha megtehetnénk, hogy nyíltan és őszintén kommunikáljunk egymással, akkor miért nem teszünk mindig így?"

A válasz a külső és a belső egzisztenciális nyereségekben rejlik. Külső egzisztenciális nyereségnek hívjuk, ha valaki, a szűk vagy tág környezetében elismerést vagy valamilyen hasonló pozitív élményt szerez. Destruktív játszmák esetén, a nyereség jelentkezhet akár negatív formában is. Belső egzisztenciális nyereségnek hívjuk ha valaki a világszemléletét erősíti meg. Ha valaki számára bebizonyosodik, hogy a világ, jó vagy rossz hely, ha az élet igazságos vagy igazságtalan. Függetlenül a világszemlélet irányától, a megerősítés nem más mint nyereség.

A külső és belső egzisztenciális nyereségek érzések formájában jelentkeznek, és ezeket az érzéseket nevezzük zsetonoknak.

Ma egy érdekes élményem volt, amiből azt a gondolatot szűrtem le, hogy lehet úgy is zsetonhoz jutni ha a másik passzív szereplője egy játszmának, vagy éppenséggel nem is akar játszani.
A példa:

Ülök a szobában és bejön egy vezető beosztású ember. Kérése van. Így szól hozzám:
- Dokumentum keresést szeretnék kérni. Az IGAZGATÓ ÚRNAK kell.

Az első mondta a tényleges igény. Ehhez annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy mivel igyekszem játszma nélkül élni, a kérését ugyan úgy teljesítem mindenkinek, pozíciójától függetlenül. Ugyan azzal a lelkesedéssel, és ugyan azzal a hatékonysággal.
A második mondat már horog. Ha bekapom, akkor lelkesebben, és talán valamivel hatékonyabban fogom teljesíteni a kérést. De nem adok Gyenge Pontot és igyekszem a Felnőttemben maradva teljesíteni a kérést. Sőt, még azt sem fejtem ki az illetőnek, hogy ugyanúgy fogok eljárni mint akármilyen más esetben. Nem engedem szóhoz jutni sem az Alkalmazkodó Gyermekim, sem a Lázadó Gyermekim. Elindítom a keresést és 10 perc múlva tájékoztatom az eredményről.

A lényeg azon van, hogy függetlenül az én hozzáállásomtól, előállhat a zseton a másik félnél. Hiszen amikor eredményt kap, akkor megerősödhet benne, hogy vezetői beosztása és egy még nagyobb tekintély személyre való hivatkozása miatt kapott választ. Ez a külső egzisztenciális nyeresége mert átélhette a hatalmi helyzete nyújtotta előnyöket. A belső egzisztenciális nyeresége is megerősítést nyerhet, ugyanis ismét bebizonyosodott számára, hogy eredményt elérni csakis így lehet (Így működik a világ, szép szóval nem megy!). Zsetonja az elégedettség. Természetesen az arany szinű zsetonról , hamar kiderülhetne, hogy csak a bolondok aranya, de ennek feltárásában nem érdekelt.

Én nem adtam, se nem vesztettem zsetonokat. Úgy viselkedtem mint bárki mással, és úgy jártam el ahogy a munkám megkívánta.

2008. április 7., hétfő

Elite MMORPG ?

IGEN!!!

Tegnap tele lett a tököm a WoW-val, szokás szerint. Elkezdtem bóklászni a neten és mit találtam? Egyik kedvenc gyermekkori programom az Elite MMORPG-s feldolgozását.

EVE online a becsületes neve. Tessék megnézni, és akinek van kedve már tötikézheti is le a installt, és 14 napig ingyen kitróbálhatja.

Ma délelőtt kezdtem, és nagyon tetszik. A játék lényeg egyenlőre még kicsit elvont számomra. Vállalatokba kell tömörülni, és akkor nagyon jó lesz azoknak akik együtt vannak. De, hogy mi célból és hogyan az még nagyon homályos. Egyenlőre még ott tartok, hogy tájékozódni az űrben, meg elrepülni az egyik helyről a másikra, kihívást jelent. Ami nagyon tetszik az a nagy részletesség. Minden menüből nyílik vagy 600 almenü, minden opció mindennel össze van kapcsolva. Imádom. :)
Nem egyszerű, az tény de nem is baj, legalább akinek ez nem való nem vesződik vele.

Most pl. megcsináltam egy küldit, ahol egy megsérült űrhajónak a fekete dobozát kellet visszavinni egy tagnak. A hajó egy aszteroida csoport közepében hevert szétlőve. Elkezdtem kiszedni, közben rám támadtak. Kis csata, majd elszeleltem a cuccal. Izgi volt, jó zene, meg hangulat. Jöhet ilyen még ... :)

2008. április 6., vasárnap

UFO

Józsi bácsit kérleli az RTL klub stábja, hogy meséljen már arról, hogy milyen volt amikor UFO-t látott a határban. Józsi bácsi szabadkozik, hogy ő nem egy nagy mesélő, ne akarják ezt tőle. Végül csak ráveszik, hogy mondja el. Bekapcsolják a kamerát, Marsi Anikó komoly hangon konferál, Józsi bácsi belekezd:
- Megyek a határban. Sötét van. MI A PICSA??? Azt' , megint sötét.

Na ez jutott eszembe a holnapi BKV sztrájkról.

2008. április 2., szerda

Erre emléxik még valaki ?

"Víz alá merülni
Az lenne jó, megmerülni
Ne legyen levegő
Ne legyen gondolatterelő

Tűz közé kerülni
Az lenne jó, megégni
Találni álmokat
Vad, forró vágyakat

Bársonyos, szép szerelmet
Azt akartam, nem kegyelmet
Sohasem kegyelem szerelmet

Bársonyos, szép szerelmet
Azt akartam, szűz lelkeket
Öntudatlan, igazi szerelmet

Ölelve lebegni
Az lenne jó így szeretni
Súlytalan, gondtalan
Legyen a bánat hontalan

Ölelve zuhanni
Így lenne jó meghalni
Nem félve semmitől
Ragyognánk messziről

Bársonyos, szép szerelmet..."

Aki megmondja honnan az idézet, nyer egy rózsaszín hangszórót.

2008. április 1., kedd

Kapcsolat függőség

Mostanában sokat gondolkodtam azon, hogy miért van az, hogy vannak emberek akik nem képesek párkapcsolat nélkül élni. Egyszer csak rábukkantam egy pszichológiával foglalkozó oldalon, hogy ennek a jelenségnek immár neve is van: kodependencia.

Eredetileg ezt a kifejezést olyan személyekre használták, akik egy függő beteg személy mellet éltek, és mindenáron segíteni akartak a másik félen. Ennek a pszichológiai magyarázatától most eltekintek.

Íme néhány szabály amiből felismerhető ha valaki eben a kóros állapotban leledzik.

"A kodependenciát okozó családokban uralkodó szabályok:

- Nem beszélünk a problémákról
- Nem fejezzük ki nyíltan az érzéseinket, tartsd meg őket magadnak
- Legjobb az indirekt kommunikáció, valaki közvetítőként működik másik két ember között. Ez az, amit a terápiában triangulációnak /háromszögelésnek/ hívunk.
- Légy erős, jó, szabály követő és hibátlan
- Lehessünk nagyon büszkék rád
- Ne légy önző
- Kövesd azt, amit mondok, ne azt, amit csinálok
- Ne légy játékos, ne játssz
- Ne borítsd ki a bilit"

Forrás

Természetesen a gyerek nevelésben szigorúan kerülendők a fenti szabályok.

TA-val kapcsolatos vonatkozásai lehetnek: "Én csak segíteni probálok...", "Láthatod mindent megpróbáltam...", esetleg Perpatvar játszmák. Megdöbbentő lehet belegondolni, hogy egy "Én csak segíteni próbálok" játékos milyen kusza tranzakciókat folytathat egy "Láthatod mindent megpróbáltam" játékossal. Vááá, már a gondolat is borzasztó....