2007. december 30., vasárnap

Hát, sielés az nem vót...

Úgy volt, hogy ma kiscsaláddal kimegyünk síelni a visegrádi sí pályára. Az opelka sajnos nem így gondolta, már két napja nem volt hajlandó elindulni, és most annyira megmakacsolta magát, hogy annak ellenére sem indult el, hogy apám is megjelent a színen. Na ez volt a legérdekesebb az egészben. Én igyekeztem legjobb tudásommal a felnőtt énemet a helyzettel szembeállítani, és mivel már képes vagyok gyermeki kontaminációmat kiszorítani szükség esetén, ez sikerült is.
Nem így apám. Először is nem volt hajlandó semmit tényként elfogadni amit én állítottam. Mint valami speciális Gyurcsók a telefonon keresztül megérezte a kocsi problémáját. Ha képkapcsolatba tudott volna kerülni vele tán még egy kis távgyógyítással is megpróbálkozik.
Mikor tegnap este felhívtam telefonon, és kértem, hogy hozzon egy akksi töltőt meg egy gyertya kulcsot, rögtön rávágta, hogy a gyertyáknak nem lehet semmi baja. Nem is hozott csak egy akksi töltőt. Az minden esetre jól jött, mert az akksit már szinte csutkára kimerítette a sok beindítási kísérlet.
Ma reggelre visszajött apám, persze gyertyakulcs ismét nem volt. Levittük a feltöltött akksit. Beraktuk. Nem indul. Brenya van, levegő bejut, szikra akkora mint az állat, a motor forog csak éppen indulni nem akar. Most nem azt mondom, hogy csak a gyertya lehet, de azért egy megnézést megérne nem?
Felhívtam az apósomat, hogy hozzanak egy gyertyakulcsot, de hiába. Amit hozott sajna ehhez a típushoz nem volt jó. Ennyi, kész. Én ekkor mondtam le lélekben arról, hogy ma én nem megyek síelni. Apám és az apósom még vontatgatta a kocsit párszor a parkolóban, elkezdtek elméleteket gyártani arról, hogy leszívta valaki a benzint. (TETSZIK ÉRTENI???)
Nem hibáztatom apámat, mert tök rendes volt, hogy jött meg segített nekem. Ráadásul láttam rajta, hogy komolyan bánja ő is, hogy nem tudunk elmenni mindannyian síelni. Viszont sérelmezem részéről a nem felnőtt hozzáállást.
Most tételezzük fel, hogy tényleg a gyertya van beköpve, és ha ki tudjuk venni akkor 10 perc alatt beindítjuk és most nem itt blogolnék, hanem éppen síelnék. Ehhez persze az is kellet volna, hogy apám elhiggye nekem, hogy én is megpróbáltam már többször is beindítani a kocsit, ráadásul a bátyámmal mi is körbevonszoltuk párszor a parkolóba. Azaz ne a dacos, gyerekiével álljon problémához hanem a felnőttjével.
Mivel a saját szülődet képtelen vagy megváltoztatni adok egy jó tanácsot, ha ugyanolyan szar kocsid van mint nekem. Legyen otthon a következő:

- Szerszámkészlet, francia kulcsokkal, csillag kulcsokkal, krova készlet.
- GYERTYAKULCS
- AKKSI TÖLTŐ
- Tartalék izzók, gyertyák, kisebb alkatrészek, tartalék csövek.
- Vontató kötél.
- Bikázó kábel
- 5 liter tartalék benzin.

Lehetőség szerint ezeket cipeld magaddal ha kocsival mész valahova, és érts annyira a kocsihoz, hogy kisebb javításokat magad is el tudj végezni.
Hát ennyi, síelés az viszont nem volt. Cserébe építettem vagy 137 darab legó várat amit a Gergő lelkesen szétrombolt, és jó volt vele kettesben lenni. :)
Ja és vicces volt látni, ahogy apám és aposóm gyermeki éne egymásra találtak, és miután megbeszéltük, hogy nincs értelme tovább kínozni a kocsikát, még két bónuszkört mentek a parkolóba. :)

2007. december 27., csütörtök

Az ér, hogy ?

Sakálba nem mondom el mert nincs értelme, Zsiráfban meg lusta vagyok ...

2007. december 23., vasárnap

Még legalább 500 nap, de ...

Mi jöhet a WoW után?

Természetesen a : http://www.startrekonline.com/

Alig várom. De jajajajaj mennyit kell még aludni. Na mind1. Legalább lesz idő összeszenvedni egy normális gépet.
Azt viszont már most elhatároztam, hogy ebben nem lesz könyörület. Aznap el fogom kezdeni amikor megjelnik és nem várok senkire és semmire... :)

Így múlik el a világ dicsősége...

Minap eszembe jutott egy fickó akivel Békéscsabán találkoztam. Kiscsaláddal Szanazugban nyaraltunk és egy este Yldyvel bementünk Csabára bowlingozni egyet. Volt ott egy srác aki folyamatosan tarolta a bábukat. 180-190 pont között végzett, esetenként többet is csinált. Ügyes fickó volt. Én egyszer egy OTP-s bulin 164-et gurítottam és azonnal hívtak az OTP bowling csapatába válogatásra.
Odamentem a sráchoz, és megkérdeztem versenyző e. Nézett rám mint a piros kukoricára, kicsit talán zavarban is volt. Azt mondta nem versenyzik, csak a haverokkal szokott gurigatni. Felhívtam a figyelmét rá, hogy talán volna értelme komolyabban foglalkozni a témával.
Visszament a barátaihoz, és azóta sem láttam. Azt hiszem nem sikerült meggyőznöm róla, hogy van benne tehetség. Talán nincs is. Nem vagyok valami nagy bowling szakértő, de láttam már párszáz embert bowlingozni. 100 emberből 99 tulajdonképpen képtelen elgurítani a golyót, dobják mint a labdát, elvetik mintha szabadulni akarnának tőle. Ez a srác gurított. Ahogy kell.
Mi lehet most vajon ezzel a sráccal? Meglehet azóta már nem is jár bowlingozni.

Exupéry azt írja az Ember földjében:
"Ha egy kertben sikerül egy új rózsafajtát kitenyészteni, a kertészeket mind izgalom fogja el. Elkülönítik, gondozzák, ápolják a rózsát. Az embereknek azonban nincsenek kertészeik. A gyerek-Mozart éppúgy bekerül a fogaskerekek közé, mint a többiek. Legfőbb öröme a nyikorgó muzsika lesz a zenés kávéházak bűzében. Mozartnak vége."
...
"Ami nyugtalanít - a kertész szempontja, és nem ez a nyomor, amelyben végeredményben éppen olyan jól el lehet helyezkedni, mint a tunyaságban. Keleten egész nemzedékek élnek a mocsokban, és nagyon jól érzik magukat benne. Azt, ami engem nyugtalanít, nem gyógyítják meg a népkonyhák ingyenlevesei.Nem ez bánt, ezek a púpok, ezek az üregek, ez a rútság, Hanem, egy kicsit, ezekben az emberekben itt, a meggyilkolt Mozart."

Talán erről írt, erről a srácról ott Békéscsabán, aki talán Istenadta tehetség...

2007. december 22., szombat

Normális, második menet

Először is köszike Döncinek a sok bejegyzést. Végre valaki.

Szóval normalitás: Igen azt hiszem, abban konszenzusra jutottunk csütörtökön, hogy a normalitás az viszonyítás függvénye. Persze én nem bírtam megnyugodni, és tovább pörgettem a gondolatot, ráadásul összekapcsoltam a sikerességgel kapcsolatos gondolataimmal.
Berne-nek van egy gondolata ami pont idevág. A Sorskönyv elmélet szerint mindegy, hogy valaki milyen minőségű életet él amíg a kitűzött céljait eléri. Így az a hajléktalan aki évek óta az utcán él, anélkül, hogy megbetegedne, vagy agyonvernék, sikeresnek tekinthető. Ha számára a cél a függetlenség, és az ingyenélés akkor ő sikeres. Valamint az a milliárdos aki fényűző körülmények között képtelen mondjuk normális emberi kapcsolatok kialakítására, viszont szeretné, az Vesztes Sorskönyvvel rendelkezik.
Ebből a szempontból felállítva a normalitás kategóriáját, könnyen végére járhatunk Geordi esetének. Amennyiben Geordi szeretne egy olyan szemet ami mindenkinek van, de nem tudja elérni, nem normális mert nem képes elérni célját.
Ez most talán vadul hangzik, de a Star Trek világában erre is van lehetőség. Az Insurrection (Űrlázadás) mozifilmben egy bolygó jótékony sugárzásának hatására Geordi visszanyeri egy időre a látását.
Tehát ha mondjuk ideának tekintem az autonomítást, és szintén ideának a Nyertes Sorskönyvet, akkor az ezek felé törekvés normálisnak mondható az én viszonyítási rendszeremben.
Minden ettől eltérő abnormalitás, és mint ilyen tűzzel-vassal irtandó ... :)

Sikeréhség...

Amikor gyerek voltam, arra vágytam mindig, hogy azt csináljam amit én akarok, addig legyek fent amig én akarok, akkor és úgy tegyek ahogy nekem tetszik. A körülményekhez képest ez a lehető legjobban sikerült. Ez siker.

2007. december 20., csütörtök

Kizárt szülői

Az alábbi linken található döbbenetet talán nem kell kommentálni.

http://index.hu/politika/bulvar/kriszt1214/

Nem is azért postolok miatta, hogy szörnyülködjünk, hanem mert kitűnően példázza a Kizárt Szülő esetet. Ebben a személyben nagyon jól megfigyelhető, hogy mivel jár ha a három énállapot közül az egyik nem jut szerephez. Nincsenek erkölcsi kategóriái, sem morális megfontolásai, érték ítélete nulla. Hát azért jól jön néha az a Szülői.

Van egy közérdekű közlemény is, hogy:

Már mindenki tud ám kommentezni!

2007. december 19., szerda

Normális

Napok óta forog egy párbeszéd a fejemben. A párbeszéd a Star Trek : Generations filmben hangzik el.
Résztvevők, Geordi az Enterprise-D főgépésze és a Dr. Soran. Geordi szeme születésétől fogva vak, és egy implant és egy vizor segítségével lát. Dr. Soren egy megszállott tudós aki mellesleg több száz éves és már vagy 100 éve szeretne bejutni egy Nexusnak nevezett helyre. Ördögi terve részeként elrabolja Geordit, és fogságban tartja. Geordi leszíjazva fekszik egy asztalon míg Soren a tőle elkobzott vizort vizsgálja és szereli.

Dr. Soren: - Érdekes szerkezet, ez a vizor. Gondolja, hogy egy ilyennel a fején lehet valaha normális?
Geordi: - Mi az, hogy normális?
Dr. Soren: Jó. (Megmosolyogva a riposztot.) Fogalmazzunk úgy, hogy valami ami maga sohasem lesz...

Hát ennyi az idézet.
Forgatom a mondatokat magamban és értékelem őket. Néha úgy érzem Geordi megsemmisítő vereséget szenvedett. Néha azt gondolom, csak Soren gonoszsága győzedelmeskedik egy pillanatig. Van mikor Geordi riposztjából kiindulva, azt hiszem, hogy Soren maga az ördög.
Valaki esetleg?

2007. december 18., kedd

A Játszma

Megtaláltam a doksit amit egyszer a TA bemutatásához készítettem, így most bevágom ide a játszmákról szoló részt, hogy jó legyen:

Játszmának nevezzük, ha valaki tranzakciók segítségével elér egy előre meghatározott célt. A célnak nem szükséges tudatosan kirajzolódnia a kezdeményező fejében. A játszmákban a kezdeményező felet Fehérnek nevezzük, a partnert pedig Feketének. A játszmában a tranzakció redelkezik rejtett szinttel, és négy lépésből épül fel. Horog + Gyenge pont, Válasz érkezik, Fehér átvált a rejtett szintre és Szembesülnek, végül pedig besöprik a Nyereséget. Példa:

Frigid nő:
Fehérné szexuálisan gátolt, gyerekkorában anyja hosszasan figyelmeztette a férfiak jelentette veszélyre. Az a megrögzött vélemény alakult ki benne, hogy a férfiak mind vadállatok, és a nőknek ahol csak lehet rá kell mutatniuk erre. Fehérné ezért, igyekszik elkerülni párjával a szexuális érintkezést. Kellő idő elteltével azonban viselkedése kihívóvá vállik. Meztelenül mutatkozik a lakásban Fekete előtt, flörtöl. Egy nap aztán elfelejt törölközőt vinni a fürdőszobába, kiszól Feketének, hogy hozzon egyett. Amikor Fekete a törölközőt behozva közeledni próbál, ledorongolja, hogy már megint csak arra tud gondolni.

Horog : Felnőtt kérés mögé bújtatott Szülői kihívás (F: Hozz törcsit – Sz: Úgysem bírsz ellenállni.)
Gyenge Pont: Szexuális vágy.
Válasz: F: Tessék - Gy: Hát persze, hogy nem tudok!
Átváltás: Immár nyíltan: F: Már megint csak az jár a fejedben. Te másra sem bírsz gondolni.
Szembesülés: F: Azt hittem azért kéred a törölközőt …
Nyereség: Hát nem, ugyanis piros napok vannak ha nem tudnád …

És íme, előállt a nyereség. Fekete áll mint szamár a hegyen, Fehérné pedig boldog elégedettséggel nyugtázza, hogy Fekete ismét megmutatta, hogy ha tehetné akkor éjjel nappal kihasználná őt alantas céljaira.
Azt, hogy a Játszma hova fejlődik a játékos, ez esetben Fehérné, keménysége határozza meg.

Gyenge játékos esetén, időnként előbújik a Frigid Nő és beszed egy kis zsetont. Majd ezt beváltja a barátnői társaságában ahol elmesélheti barátnőinek, hogy Fekete mennyire szemérmetlen.
Erős játékos esetén, Fehérné kiszekálja a világból Feketét, míg az vagy alternatív megoldások után néz, például szeretőt keres, vagy véget vet a kapcsolatnak, ez eszkalálódhat egy jó kis Perpatvar vagy esetleg Bíróság játszmában. A szerető mégújabb nyereséghez jutathatja Fehérnét mikor kiderül.
Megszállot játékos, akár tettlegességig, vagy rosszabb esetben gyilkosságig pörgetheti a játszmát.

Mint azt láthatjuk a TA nem az okot állítja középpontba, sőt ha a Játszmát elemezzük akkor maga az ok, miszerint Fehérné szerint a férfiak vadállatok, szinte elszürkül a tranzakciók kifinomultságával szemben. Az ok megszüntetése csak annyiban releváns, ha Fehérné szeretné megtörni az átkot és szeretne végre egy olyan kapcsolatot amiben akkor is jól érezheti magát ha nem játszik Játszmát. Véleményem szerint a játszma ismerete, számunkra annyiban hasznos, hogy amennyiben felismerni véljük, hogy egy ilyen játszmában Feketének szeretnének minket. Ha úgy érezzük Fehérként veszünk részt ebben a játszmában az antitézis egyszerű. Vajon mi okozza a viszolygásunkat, és hogyan lehetne megszüntetni? Ha Feketeként kell antitézis találnunk akkor egy józanabb tipusú Fehérrel akár lehet beszélni a Játszma mibenlétéről és esetleg, meg lehet előzni azt. (- Ha fürödni mész akkor, vigyél magaddal törcsit.)

Sokféle játszma létezik csak pár példa a teljesség minden igénye nélkül: És miért nem … Hát igen de …, Faláb, Bíróság, Perpatvar, Verekedjetek meg ti ketten, Jaj elnézést, stb.
A játszmák amúgy remek időtöltések. Megvédenek bennünket az unalomtól. Nem mellesleg külső és belső nyereséggel kecsegtetnek. Sőt egyes emberek annyira a játszmáik rabjai, hogy képesek feltenni az egész életüket egy-egy játszmára.


Megjegyzés: Ezen okfejtés kizárólag az én nézetem. Az Eredeti műben (Emberi Játszmák) a Frigid nő játszmáját, a Dickensi kisfiú és kislány esetéhez hasonlítják, mikor a kislány megkéri a kisfiút, hogy süssön neki homoktortát. A kisfiú elkészíti, majd a kislány kicsúfolja őt amiért koszos a keze. A helyzet és a tranzakciók mások, a lényeg azomban marad. Jah és van Frigid Férfi is csak az ritkább.

Okéság

Alapvetően négyféle módon lehet hozzáállni a világhoz:

  1. Oké vagyok, oké vagy: Kiegyensúlyozott álláspont. Jelölése: ++.
  2. Oké vagyok, nem vagy oké: Arrogáns álláspont. Jelölése: +-
  3. Nem vagyok oké, oké vagy: Kishitű álláspont. Jelölése: -+
  4. Nem vagyok oké, te sem vagy oké: Depresszív álláspont. Jelölése: --
Az ébrenlét valamennyi percében belehelyezkedünk valamelyik álláspontba.
Mondjuk reggel felkelünk tele a tökünk az egész világgal minek kellet felkelni és egyáltalán. --
De aztán iszunk egy jó KV-t és a neten megnézünk egy vicces videót. ++
Elindulunk a melóba, tömeg a buszon, és nincs ülő hely és a akciónyugger is ilyenkor nyomorog itt nem mondjuk 10 órakor. --
A Melóban aztán mindenféle baromsággal zavarnak minket, mindenféle idióták. +-
Aztán este elmegyünk sörözni. ++

Szóval szinte minden eseményhez hozzáállunk valahogy. Azt, hogy a személyiségünkre melyik hozzáállás a legjellemzőbb azt egyrészt ha mélyen magunkba nézünk akkor tudhatjuk meg, másrészt vannak különböző jelek amik erről árulkodnak, pl. öltözködés, testtartás.
A lényeg, hogy a legideálisabb hozzáállás az Oké vagyok, Oké vagy. Másképp Mindenki OK.

2007. december 17., hétfő

TA megint

Cikk Eric Berne-ről a TA atyjáról: http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=1531

Szóval ez a faszi írt két könyvet, az egyik az Emberi Játszmák, a másik pedig a Sorskönyv.
Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy megváltoztatták a gondolkodásmódomat ezek az olvasmányok. A TA segítségével olyan eszközöket kaptam, a kezembe amivel könnyebben értem meg a világot, és amik segítségével könyebben is élhetek benne. Írok egy példát:

Teo fiam testileg rám ütött, egyszálbélű gyerek, és sokszor magam is elcsodálkozom rajta milyen hihetetlenül kevés élelmet vesz magához. Az anyukák persze imádják ha gyermekük sokszor és bőségesen étkezik.
Korábban többször előfordult, hogy a békés családi vacsorák vészterhesebb légkörbe fordultak. Teo megmakacsolta magát és nem akart enni, válogatott vagy csak szétcincálta a kaját. Yldy ideges volt és újabb és újabb opciókat kínált Teonak. Mire észbekaptam már javában állt a bál, Yldy berzerk, Teo durcás. Nosza elővettem én is Szülői énemet és próbáltam igazságot tenni. Hagyd rá majd eszik a gyerek, éhen halni nem fog.
Ez persze hiba volt. Beszálltam a dráma háromszögbe Megmentőként.Ugyanis ezzel csak maximum az éppen aktuális állapotot szüntettem meg, másnap este kezdődött előröl az egész. Eltartott egy darabig míg rájöttem itt bizony kettejük roppant kifinomult játszmájáról van szó.
Teo nem akar nenni, mert mondjuk nem éhes. De szeretne velünk lenni, és mivel mindenki az asztalnál ül ezért ott van ő is. De jó volna ha vele foglalkoznánk. Így hát turkálni kezdi az ételt. Yldyben benyomódik egy kapcsoló, már megint nem eszik a gyerek pedig szalonna szánkót készítettem neki, és különben is ennie kell mert olyan kis vékony és egész nap alig evett. Az expozíció után már indul is a tánc, aminek különböző kimenetei lehetnek de lényeg, hogy senki nem boldog tőle, főleg ha nyűgös kedvemben vagyok, mert akkor én is betromfolok egyet-kettőt, hogy szeretnék már nyugodtan vacsorázni egyet.
Amikor realizáltam a játszmát, igyekeztem az antitézis is kitalálni aminek a segítségével kikerüljük. Mivel azt tapasztaltam, hogy akkor indul be a játszma mikor Teo beakasztja valahogy a Horgot és Yldy elkezdi noszogatni a Teot, szólok, hogy innentől én szeretném kezelni a helyzetet és igyekszem játszma mentesen lekezelni a dolgot. Ezt mostanra már sikerült megoldani, sőt előfordult már, hogy Yldy vette észre, hogy Teo megint tapogatózik, és magától el tudta intézni.
Természetesen a TA sem csodaszer, nem mondhatom, hogy minden megjavult és Teo már úgy eszik mint a kisangyal és mindenki boldog, de a játszmát megszüntettük, per pillanat valami új van kialakulóban és viszont ez már csak rajtunk múlik, hogy milyen lesz és nem pedig a szülőinkben hordozott programokon.

Hát ez a TA, és így hat az életemre.

EMK

Az EMK ismertetésével nem fárasztom magam, hiszen Birtalan úr remek szócikket készített róla wikipédián. Kellemes olvasgatást.

http://hu.wikipedia.org/wiki/EMK

Énállapotok

Na akkor itt az első axióma, hogy tisztába tegyek egy-két dolgot.

Az emberek viselkedésében megfigyelhető hangulat változások, és viselkedés változások megfigyelése után három jól elkülöníthető énállapot lehet megjelölni. Szülői, Felnőtt, Gyermeki. Ezt együttesen SZÜ-FE-GYE rendszernek is nevezik. Az énállapotok közti váltás, minden ember képessége. Ki könnyebben ki nehezebben , de mindenki át tud helyezkedni az egyik énállapotból a másikba.

A Szülői énállapotban vannak eltárolva:
- Minták. Szabályok. Előitéletek.
Pl.: Belépés elött kopogj az ajtón. Étkezés elött mindig moss kezet. A cigányok utálnak dolgozni... stb.
A Szülői énállapotnak nagy szerepe van az ivadék gondozásban. Az én ezen része teszi képessé még a legalkalatlannak látszó embert is szülői szerepkörre.

A Felnőtt énállapotban hozzuk a racionális döntéseket. Ebben az én állapotban vagyunk képesek mérlegelni, hogy vajon átérünk e biztonságban egy forgalmas úttest másik oldalára avagy sem. A Felnőtt adatokat dolgoz fel és értékel ki, és nagy kedvvel végzi ezt a tevékenységet.

A gyermeki énállapot az érzések, és az érzelmek birodalma, az ösztönök és képzelet világa. Itt formálódnak a vágyak és az álmok. A Gyermeki talán a legértékesebb része a személyiségünknek.

Nagyon-nagyon-nagyon nagy vonalakban ezek az énállapotok. Az énállapotokon bellül még léteznek finomabb dolgok de ezeket most nem részletezem, egyrészt mert nincs kedvem (Én úgyis ismerem ti meg neeeeeeeem, bibibi! - Mondja a Gyermekim.), másrészt nincs most elég időm rá (Ez több óra munkát jelentene nekem, amit most nem tudok bevállalni. - Mondja a Felnőttem), valamint tán annyira nem is érdekes. (Disznók elé gyöngyöt ne szórj. - Mondja a Szülőim.)

Kezdés

Hát akkor rászántam magam, hogy elkezdem ezt a blogolást, mert egyrészt van hozzá kedvem, másrészt van mit írnom, harmadrészt pedig a Berci se nyaggat majd már tovább.

Lesz itt mindenféle, főleg TA de néha EMK, nagy ritkán gyereknevelés. Általában meg csak a gondolataim a világról.

Lehet kérdezni, lehet témákat kérni, lehet kérdést feltenni, igyekszem majd válaszolni. Válaszaim megértéséhez szükség lesz bizonyos ismeretekre főleg a TA témakörből, de tervezem axiómák lefektetését.