Most, hogy ilyen szépen kiveséztem a sorskönyvek típusait. Itt az ideje, hogy összefoglaljam miért is alakul ki. Ennek négy fő oka van: Imprinting, Struktúra éhség, Megfelelni vágyás és a Marslakó nyelv.
Az imprinting egy bizonyított biológiai folyamat. Legkifejezőbb példája a kiskacsák esete. A kiskacsákban az a kód van eltárolva, hogy amit születésük után először meglátnak azt az anyjuknak tekintik, így ha példának okáért az egy kutya, akkor a kiskacsa azt fogja követni mindenhova, elkönyvelve azt az információt, hogy a kutya az anyja. A program lefut, az információ eltárolódik, ennyi. Az ember gyermekei is rendelkeznek imprintinggel. Ilyen például az a tulajdonságuk, hogy utánozni akarják a felnőtteket. Ennek logikai magyarázata az, hogy míg az ember nem szocializálódott az életben maradáshoz kulcs fontosságú volt, hogy a fiatal egyedek minél hamarabb elsajátítsanak bizonyos képességeket és tudásokat. Az emberi imprintingnek a léte manapság már nem lenne annyira szükséges, hisz míg egy gyermekből önmagát ellátó felnőtt lesz, addig kifejlődik egy józan értelem is benne (jó esetben) , ami jobban eligazítja az életben, mint az imprintinggel beégetett információk. Ám mint tudjuk evolúciós szempontból az ember szocializálódása óta eltelt idő, legyen az akár 150.000 év, csak egy szemvillanás. Így aztán imprintingünk van, és működik is. Az információk márpedig tárolódnak.
A struktúra éhség egy másik természetes jelenség. Az emberi idegrendszer kifejlődése után, halálunk pillanatáig működik és folyamatosan információt dolgoz fel. Erre lett tervezve, és mi erre használjuk. Látunk, hallunk, szagolunk, tapintunk és ízlelünk, és a bejövő információkat folyamatosan osztályozzuk és elemezzük. Bizonyos szervek, már rég rájöttek arra, hogy ha megfosztunk egy egyént attól a lehetőségtől, hogy az érzékszerveivel információkat dolgozzon fel, akkor egy idő után az illető majd megőrül a vágytól, hogy újra információhoz jusson. A hosszú ideig magánzárkába vetett ember, amikor aztán a vallató tiszt elé kerül, szinte Istennek tekinti a vallatóját, annyira ki van éhezve a kommunikációra. A megszületett gyermek is hasonló helyzetben van, friss és egyre fejlődő idegrendszere, ami azzal a céllal jött létre, hogy információt dolgozzon fel, ki van éhezve az információkra. Mindent meg akar nézni, hallgatni, szagolni, fogni és rendszeresen a szájába is teszi amit tud. Ezt a jelenséget nevezzük egyszerűen, struktúra éhségnek.
A megfelelni vágyás minden gyermek sajátja. A gyermeknek biztonságra van szüksége és arra, hogy őt neveljék és gondozzák. Hisz kicsi és védtelen. Erre már egészen kicsi korában is vannak eszközei. Felnőttekhez képest aránytalan test felépítése (pl. felemelt karjának könyöke nem ér túl a feje tetejénél) , és kicsi tagjai ("Jaj, de pici lábujja van!"), minden felnőttben rajongást és szeretetet generál. Ezt még hat hónapos koráig megfejeli azzal, hogy biztos ami biztos alapon, minden felnőttre mosolyog, hisz látási nehézségei miatt (félméternél messzebb nem tud fokuszálni), nem tudja biztosan az előtte állóról, hogy az anya, apa vagy egy idegen. Egyszóval ellenállhatatlan. De ez a taktika később is jól működik, hisz ha anya vagy apa kedvében jár, akkor cserébe, biztonságot és szeretetet kap.
Végül pedig a marslakó nyelv. Ezt a fogalmat a TA-ban arra használják, hogy megjelöljék a kommunikációnak a VALÓDI jelentését. A gyermekek marslakó nyelven kommunikálnak, mert mindent névértéken vesznek. Ha egy gyermeket azzal kényszerítenek ágyba, hogy menjen lefeküdni mert különben jön a Bakuszi és elviszi, benne az általa elképzelhető legrémisztőbb szörny fog kreálódni, és attól fog rettegni, hogy majd elhurcolja őt. A gyermek számára nincs éles különbség a valóság, és a képzelet között. Valamint nem tudnak olyan könnyedén túl lépni a csúsztatásokon és ferdítéseken mint a felnőttek.
A fentiek alapján tehát, a következőt fogalmazhatjuk meg. Az imprinting és a struktúra éhség, párosulva a megfelelni vágyással, olyan irányú folyamatot fejleszt ki az gyermekben, ami marslakó nyelven kódolva, meghatározza az általános viselkedését.
Ezzel még nem jutottunk el a Sorskönyvhöz ugyan de az alapjait már jól lefektettük. Az egész életutat meghatározó forgatókönyv kialakulásához a legtöbbször nagyon kevés egy-egy eset (kivétel a nagy traumák). A gyermekek hihetetlenül rugalmasak, és ha idővel helyre áll a béke, akkor képesek egy elszigetelt eseményt jól feldolgozni. A Sorskönyv kialakulásához jóval több kell, de arról majd legközelebb...
Az imprinting egy bizonyított biológiai folyamat. Legkifejezőbb példája a kiskacsák esete. A kiskacsákban az a kód van eltárolva, hogy amit születésük után először meglátnak azt az anyjuknak tekintik, így ha példának okáért az egy kutya, akkor a kiskacsa azt fogja követni mindenhova, elkönyvelve azt az információt, hogy a kutya az anyja. A program lefut, az információ eltárolódik, ennyi. Az ember gyermekei is rendelkeznek imprintinggel. Ilyen például az a tulajdonságuk, hogy utánozni akarják a felnőtteket. Ennek logikai magyarázata az, hogy míg az ember nem szocializálódott az életben maradáshoz kulcs fontosságú volt, hogy a fiatal egyedek minél hamarabb elsajátítsanak bizonyos képességeket és tudásokat. Az emberi imprintingnek a léte manapság már nem lenne annyira szükséges, hisz míg egy gyermekből önmagát ellátó felnőtt lesz, addig kifejlődik egy józan értelem is benne (jó esetben) , ami jobban eligazítja az életben, mint az imprintinggel beégetett információk. Ám mint tudjuk evolúciós szempontból az ember szocializálódása óta eltelt idő, legyen az akár 150.000 év, csak egy szemvillanás. Így aztán imprintingünk van, és működik is. Az információk márpedig tárolódnak.
A struktúra éhség egy másik természetes jelenség. Az emberi idegrendszer kifejlődése után, halálunk pillanatáig működik és folyamatosan információt dolgoz fel. Erre lett tervezve, és mi erre használjuk. Látunk, hallunk, szagolunk, tapintunk és ízlelünk, és a bejövő információkat folyamatosan osztályozzuk és elemezzük. Bizonyos szervek, már rég rájöttek arra, hogy ha megfosztunk egy egyént attól a lehetőségtől, hogy az érzékszerveivel információkat dolgozzon fel, akkor egy idő után az illető majd megőrül a vágytól, hogy újra információhoz jusson. A hosszú ideig magánzárkába vetett ember, amikor aztán a vallató tiszt elé kerül, szinte Istennek tekinti a vallatóját, annyira ki van éhezve a kommunikációra. A megszületett gyermek is hasonló helyzetben van, friss és egyre fejlődő idegrendszere, ami azzal a céllal jött létre, hogy információt dolgozzon fel, ki van éhezve az információkra. Mindent meg akar nézni, hallgatni, szagolni, fogni és rendszeresen a szájába is teszi amit tud. Ezt a jelenséget nevezzük egyszerűen, struktúra éhségnek.
A megfelelni vágyás minden gyermek sajátja. A gyermeknek biztonságra van szüksége és arra, hogy őt neveljék és gondozzák. Hisz kicsi és védtelen. Erre már egészen kicsi korában is vannak eszközei. Felnőttekhez képest aránytalan test felépítése (pl. felemelt karjának könyöke nem ér túl a feje tetejénél) , és kicsi tagjai ("Jaj, de pici lábujja van!"), minden felnőttben rajongást és szeretetet generál. Ezt még hat hónapos koráig megfejeli azzal, hogy biztos ami biztos alapon, minden felnőttre mosolyog, hisz látási nehézségei miatt (félméternél messzebb nem tud fokuszálni), nem tudja biztosan az előtte állóról, hogy az anya, apa vagy egy idegen. Egyszóval ellenállhatatlan. De ez a taktika később is jól működik, hisz ha anya vagy apa kedvében jár, akkor cserébe, biztonságot és szeretetet kap.
Végül pedig a marslakó nyelv. Ezt a fogalmat a TA-ban arra használják, hogy megjelöljék a kommunikációnak a VALÓDI jelentését. A gyermekek marslakó nyelven kommunikálnak, mert mindent névértéken vesznek. Ha egy gyermeket azzal kényszerítenek ágyba, hogy menjen lefeküdni mert különben jön a Bakuszi és elviszi, benne az általa elképzelhető legrémisztőbb szörny fog kreálódni, és attól fog rettegni, hogy majd elhurcolja őt. A gyermek számára nincs éles különbség a valóság, és a képzelet között. Valamint nem tudnak olyan könnyedén túl lépni a csúsztatásokon és ferdítéseken mint a felnőttek.
A fentiek alapján tehát, a következőt fogalmazhatjuk meg. Az imprinting és a struktúra éhség, párosulva a megfelelni vágyással, olyan irányú folyamatot fejleszt ki az gyermekben, ami marslakó nyelven kódolva, meghatározza az általános viselkedését.
Ezzel még nem jutottunk el a Sorskönyvhöz ugyan de az alapjait már jól lefektettük. Az egész életutat meghatározó forgatókönyv kialakulásához a legtöbbször nagyon kevés egy-egy eset (kivétel a nagy traumák). A gyermekek hihetetlenül rugalmasak, és ha idővel helyre áll a béke, akkor képesek egy elszigetelt eseményt jól feldolgozni. A Sorskönyv kialakulásához jóval több kell, de arról majd legközelebb...
2 megjegyzés:
A Bakuszi az rokona a markolábnak és a Kopimorinak?
Sajnos, ezt csak a nagymamám mondhatná meg, de őt már nem tudom megkérdezni. Tőle hallottam mindig, hogy elvisz a Bakuszi.
Szerencsére nem fenyegetett vele, csak hivatkozott rá.
Megjegyzés küldése