Kb. annyira szeretem a munka helyemet, mint az Irán Izraelt. De ma mégis kitörő örömmel jöttem munkába. Ugyanis Dönci jóvoltából van egy tök franya bringa a seggem alatt. Ezt nem győzöm eléggé köszönni.
Már tavaly is jártam bringával de az össze sem hasonlítható ezzel az élménnyel. Tavaly ugyanis egy Auchanba kapható tízezer forintos bringával jártam, ami egy nyár alatt szét is esett. A műszaki paramétereken kívül, elmondanám még, hogy ez a bringa tud beszélni. Ráadásul hipnotikusan delejes mondatokkal, arra kényszerít, hogy menjek vele. Kint áll az erkélyen és suttog felém.
- Gyere. Ülj rám, tekerj. Elviszlek a világ végére is...
Ha ráülök, akkor pedig a vázon felizzik egy felirat, hogy:
"Egy bringa mind fölött. Egy bringa kegyetlen (gyors), mert gurul az egyetlen!".
Útközben eszembe jutottak dolgok. Például a Fiumei úton jövök a temető mellet. Innen lopták el Kádár bácsi koponyáját, meg firkálták össze a munkás mozgalmi pantheont, vagy mit. No, gondoltam nemsokkal az eset után, ha már arra járok benézek. Befordulok a kapun, elindulok a sír felé - azt ugyanis tudtam, hogy merre van mert látszik az utcáról - valaki kiabál mögöttem:
- HÉÉÉÉÉ!!!
Valami hatodik érzék megsúgta, hogy nekem kiabálnak, mert biztosan nem lehet biciklizni a temetőben. De azt gondoltam, hogy így 30 évesen, őszülő halántékkal, két gyermek apjaként, tisztes család főként, adó fizető állampolgárként, egy "Fiatalember a biciklivel, álljon meg!" kiáltás kijár nekem. Így aztán menetem tovább.
Odaértem sírhoz, de látom ám, hogy vagy négy biztonsági ork járkál fel s alá körülötte. Az egyik elindul felém. Megálltam, bevártam. Gondoltam, ha már itt van, elmondhatná nekem, ugyan miért nem lehet bringázni a temetőben. De csak rám reccsent:
- Nem szabad biciklizni.
Mivel én kérem a Rémálom az Elm utcában, és az Alien sorozatokon nőttem fel, nem ijedek meg egy holmi biztonsági orktól. Ezért kimértem végig néztem. Majd tisztán érthető hangon a szemébe nézve a következőt mondtam:
- Jó napot.
Ekkor az ork arcán kaleidoszkóp szerűen érzelmek sokasága vonult át, a csendes zavartól, az értetlenségen át, a tökéletes tanácstalanságig. Végül én ugyan nem értettem, hogy mit motyog maga elé, de azt láttam, hogy nagyon szeretné, ha elmennék onnan.
Megsajnáltam szegény orkot, és kikerekeztem a temetőből...
Már tavaly is jártam bringával de az össze sem hasonlítható ezzel az élménnyel. Tavaly ugyanis egy Auchanba kapható tízezer forintos bringával jártam, ami egy nyár alatt szét is esett. A műszaki paramétereken kívül, elmondanám még, hogy ez a bringa tud beszélni. Ráadásul hipnotikusan delejes mondatokkal, arra kényszerít, hogy menjek vele. Kint áll az erkélyen és suttog felém.
- Gyere. Ülj rám, tekerj. Elviszlek a világ végére is...
Ha ráülök, akkor pedig a vázon felizzik egy felirat, hogy:
"Egy bringa mind fölött. Egy bringa kegyetlen (gyors), mert gurul az egyetlen!".
Útközben eszembe jutottak dolgok. Például a Fiumei úton jövök a temető mellet. Innen lopták el Kádár bácsi koponyáját, meg firkálták össze a munkás mozgalmi pantheont, vagy mit. No, gondoltam nemsokkal az eset után, ha már arra járok benézek. Befordulok a kapun, elindulok a sír felé - azt ugyanis tudtam, hogy merre van mert látszik az utcáról - valaki kiabál mögöttem:
- HÉÉÉÉÉ!!!
Valami hatodik érzék megsúgta, hogy nekem kiabálnak, mert biztosan nem lehet biciklizni a temetőben. De azt gondoltam, hogy így 30 évesen, őszülő halántékkal, két gyermek apjaként, tisztes család főként, adó fizető állampolgárként, egy "Fiatalember a biciklivel, álljon meg!" kiáltás kijár nekem. Így aztán menetem tovább.
Odaértem sírhoz, de látom ám, hogy vagy négy biztonsági ork járkál fel s alá körülötte. Az egyik elindul felém. Megálltam, bevártam. Gondoltam, ha már itt van, elmondhatná nekem, ugyan miért nem lehet bringázni a temetőben. De csak rám reccsent:
- Nem szabad biciklizni.
Mivel én kérem a Rémálom az Elm utcában, és az Alien sorozatokon nőttem fel, nem ijedek meg egy holmi biztonsági orktól. Ezért kimértem végig néztem. Majd tisztán érthető hangon a szemébe nézve a következőt mondtam:
- Jó napot.
Ekkor az ork arcán kaleidoszkóp szerűen érzelmek sokasága vonult át, a csendes zavartól, az értetlenségen át, a tökéletes tanácstalanságig. Végül én ugyan nem értettem, hogy mit motyog maga elé, de azt láttam, hogy nagyon szeretné, ha elmennék onnan.
Megsajnáltam szegény orkot, és kikerekeztem a temetőből...
4 megjegyzés:
Cókolom, báci! Tessék szíves lenni elmagyarázni a poszt címét egy szegény halandó muglinak!
Ez Matiszul van. Magyarra fordítva:
- Ez öröm, ez boldogság!
Bővebben http://www.youtube.com/watch?v=GJeJVOkHC4U .
Hihetetlen veszélynek tetted ki a temetőt!!! Jézusom! még szerencse, hogy ott voltak a biztonsági őrök.
Még belegondolni se merek, miket műveltél volna egy bringával! :)
Nyilván a virágágyáson végi mentél volna, majd egy unott mozdulattal dominóként boritod fel az egész fejfasort.
Nem tudtad, hogy csak autóval lehet behajtani!? Hee??? :D
A brinyiglit használd örömmel, én süket voltam, és nem hallottam meg a sóhajtozását :-)
A temetőről két dolog jut eszembe:
1. Temető, hovatő, tetszhalott, ohszát :-)
2. Gondoljatok bele, azért ez a temető nagyon veszélyes hely. Nézd meg a Subbát, ahol maszturbáló goth luvnyák rázzák magukat videón ( mert ugye azért felvették), és gondolták ha azok bicikli nélkül masztiznak, akkor Te biciklivel milyen elvetemült tettre vagy képes?
Megjegyzés küldése