2008. június 19., csütörtök

Játék az Élet

Érdekes gondolatok forogtak ma délelőtt a fejemben. Van két játék, az egyiket úgy hívják, hogy Ultimátum játék a másikat pedig úgy hogy Közjavak játék.
Az Ultimátum játék a következő: Két fős csapatokra kell osztani az embereket és abból az egyik főnek adni kell 10 eurót. Aki megkapta a pénzt egyszeri ajánlatot tehet a másik embernek, amit az vagy elfogad, vagy visszautasít de ekkor egyikük sem tarthat meg pénzt.
A Közjavak játék a következő: Legalább négyen játsszák, mindenkinek van 10 eurója. Van egy közös kassza oda kell betenni a pénzt, minden betett euró után minden játékos kap vissza 40 euró centet. tehát ha egy ember berak egy eurót ki lehet venni a kasszából 1 euró hatvan centet.

Sokféle emberi magatartás leolvasható ha kielemezzük ezeket a játékokat.
Az Ultimátum játéknál pl. megfigyelhető, hogy általában az emberek többsége igyekszik igazságosan eljárni, és 5 eurót ad a másik félnek. Egy részük azonban kevesebbet fog, és ha ez 2 euró alá csökken visszautasítja az ajánlatot az aki az ultimátumot kapja. Ha azonban az ultimátum tétel lehetőségét ki kell érdemelni megszűnik az igazságosság elve, és az ajánlat tevő általában kevesebbet mond mint 5 euró, és rendszerint ezt zokszó nélkül elfogadják, ez esetben a visszautasítási határ is csökken. Az is megfigyelhető, hogy az ultimátum adást veszik az emberek hatalmi pozíciónak és nagyon kevés az olyan elfogadó aki azzal érvel, hogy neki is van eszköz a kezében, hisz ha visszautasít akkor senki nem kap semmit.

A közjavak játékban a következő figyelhető meg. Az emberek 25%-a azonnal átlátja a helyzetet és berakja mind a 10 euróját a közös kasszába, mert ha mindenki így tesz akkor mindenki nyer és többet vesz ki mint amennyi pénz volt induláskor. Egy másik 25% nem akar a közösbe berakni, mondván így biztosan van 10 eurója és ennél csak több lehet. A maradék 50% attól teszi függővé a közös kasszába berakandó pénzét, hogy a többség hogyan cselekszik. Amennyiben a potyázók vannak többen, felháborodik és ő sem akar fizetni, de ha azt látja, hogy az emberek többsége berakja a kasszába a pénzt ő is berakja, és elégedett lesz.

Ezzel a két játékkal remekül modellezhető egy adott közösségen belül az üzleti szemlélet (Ultimátum játék), valamint az adóhoz és annak újra elosztásához való viszony (Közjavak játék). Vagy át lehet ezt fordítani emberi tulajdonságokra, mint bizalom, illetve önzetlenség.

És itt kezdett motoszkálni a fejemben valami. Vajon, hogyan alakulnak ki ezek a tulajdonságok egy közösségben? Ha alapnak vesszük, hogy otthonról hozza mindenki ezeket a tulajdonságokat, akkor lehet ezeket befolyásolni? Ha igen, akkor hogyan? Mennyire függnek ezek vajon a gyermekkorban beégetett játszmákhoz? Ha nagyon függenek, akkor mi kell ahhoz, hogy a játszmákból fakadó nyereségét lecserélje valami egészségesebbre?

Kemény kérdések ezek...

Holnapra mindenki írjon egy 2000 szavas házi dolgozatot ezekről.

3 megjegyzés:

Balázs írta...

Lehet, hogy nem vagyok agyilag a topon, de a második játékot nem értettem a leírásból. El tudnád magyarázni mégeccer, hogy mi történik?

Lord_Soth_ írta...

4 játékos van, fejenként 10 euróval.
Van egy kassza ahol kimeríthetetlen pénz van.
Ha egy játékos betesz 1 eurót, mindenki kap 0.4 eurót.
Tehát 4*0.4=1.6.
Igaz, a játékos a saját 1 eurójából csak 0.4-et kap vissza de ha mindenki beteszi minden pénzét akkor a következő a képlet:
40 euró be a kasszába.
Kifelé pedig 40*0.4*4=64, azaz fejenként 16 euró.
Az össz nyeremény akkor a legnagyobb ha mindenki berakja az összes pénzét.

Így már érthető?

Balázs írta...

Így már igen, köszi! Az nem volt itszta, hogy "kimeríthetetlen kassza", és nem tudtam, honnan a rákból jön az a negyven cent.