Érdekes szokást kezdek felvenni itt Pécsen. Tegnap szégyenletes és gyalázatos módon este hétkor lefeküdtem és elaludtam!!! Reggel négyig aludtam. Ez a héten már harmadszor fordult elő, hogy kidobott az ágy. Ezt teljesen elképzelhetetlennek tartottam eddig. Na majd kíváncsi leszek hogyan lesz ez a továbbiakban.
Reggel viszont elmorfondíroztam valamin és azt hiszem megvilágosodtam.
A TA-nak van egy zavarba ejtő tétele: "Mindenki sikeresnek mondható aki eléri a céljait. Még a utcán alvó csavargó is sikeres, ha neki az volt a célja, hogy mindenkitől függetlenül éljen, és ne betegedjem meg és ne halljon éhen." Ez persze könnyen felfogható ésszel, mert értelmes logikus mondat, de nehezen érti meg az ember igazán, hogy miről is van szó.
Tegnap elmentem a vasútállomásra, hogy megvegyem a jegyem péntekre. A következő beszélgetésem volt a pénztárossal.
Én: - Jó estét, kérek egy jegyet a pénteki 14.10-es IC-re.
Pénztáros: - Mit mondott?
Én: - Péntek, 14.10, IC.
Pénztáros: - Ezt meg honnan szedte? Nincs akkor IC, csak 13.24 és 15.24-kor.
Én: - Hogy lehet ilyet mondani egy vevőnek, hogy:"Ezt honnan szedte?".
Pénztáros: - Akkora hülyeségeket tudnak mondani...
Én: - Előfordulhat , hogy rosszul tudunk valamit.
Pénztáros: - Jó de amikor már az 50. utas jön akkor már ...
Én: - Nem mindegy az magának? Úgyis itt ül egész nap, vagy nem?
Pénztáros: - Na ne vitatkozzunk ezen...
Itt feladtam, nem kezdtem el megvilágítani, hogy nem vitatkozni akarok, csak szeretném, hogy ha udvariasabb lenne velem. Egy megkeseredett embert láttam, akinek tele a töke az egész élettel és elégedetlen a sorsával.
Ma reggel viszont eszembe jutott a TA siker elmélete. Arra gondoltam, hogy vajon sikeres lehet e egy pénztáros is a vasút állomáson, ha élvezi amit csinál. Udvarias az emberekhez, örül ha segíteni tud valakinek. Azt gondolom igen.
Mindegy, hogy egy pénztárban ülsz vagy egy igazgatói székben. Ha élvezed amit csinálsz akkor jó helyen vagy.
Persze tudom, hogy ez elcsépelt gondolat, de valahogy ma reggel értettem ezt meg igazán, szívből.
Reggel viszont elmorfondíroztam valamin és azt hiszem megvilágosodtam.
A TA-nak van egy zavarba ejtő tétele: "Mindenki sikeresnek mondható aki eléri a céljait. Még a utcán alvó csavargó is sikeres, ha neki az volt a célja, hogy mindenkitől függetlenül éljen, és ne betegedjem meg és ne halljon éhen." Ez persze könnyen felfogható ésszel, mert értelmes logikus mondat, de nehezen érti meg az ember igazán, hogy miről is van szó.
Tegnap elmentem a vasútállomásra, hogy megvegyem a jegyem péntekre. A következő beszélgetésem volt a pénztárossal.
Én: - Jó estét, kérek egy jegyet a pénteki 14.10-es IC-re.
Pénztáros: - Mit mondott?
Én: - Péntek, 14.10, IC.
Pénztáros: - Ezt meg honnan szedte? Nincs akkor IC, csak 13.24 és 15.24-kor.
Én: - Hogy lehet ilyet mondani egy vevőnek, hogy:"Ezt honnan szedte?".
Pénztáros: - Akkora hülyeségeket tudnak mondani...
Én: - Előfordulhat , hogy rosszul tudunk valamit.
Pénztáros: - Jó de amikor már az 50. utas jön akkor már ...
Én: - Nem mindegy az magának? Úgyis itt ül egész nap, vagy nem?
Pénztáros: - Na ne vitatkozzunk ezen...
Itt feladtam, nem kezdtem el megvilágítani, hogy nem vitatkozni akarok, csak szeretném, hogy ha udvariasabb lenne velem. Egy megkeseredett embert láttam, akinek tele a töke az egész élettel és elégedetlen a sorsával.
Ma reggel viszont eszembe jutott a TA siker elmélete. Arra gondoltam, hogy vajon sikeres lehet e egy pénztáros is a vasút állomáson, ha élvezi amit csinál. Udvarias az emberekhez, örül ha segíteni tud valakinek. Azt gondolom igen.
Mindegy, hogy egy pénztárban ülsz vagy egy igazgatói székben. Ha élvezed amit csinálsz akkor jó helyen vagy.
Persze tudom, hogy ez elcsépelt gondolat, de valahogy ma reggel értettem ezt meg igazán, szívből.
4 megjegyzés:
Ezaz. Ez a megvilágosodás, amikor az ember kezdi érteni, a miérteket. Gratulálok. Az élet értelme szerintem, hogy jól érezzük magunkat az élet minden pillanatában. És visszatérve a tegnapi beszélgetésünkre, ez a sikeres ember titka.
Ajsz
Pontosan ez van leírva a Profi Lúzer című könyvben is és ez rám is újdonságként hatott, és egyben erőt adott, hogy átgondoljam az életem.
Bocsánat, az előbb hozzá akartam még írni a megjegyzésemhez (fent), de szerkeszteni nem tudtam, ezért végül kitöröltem.
Szóval gondolkoztam a konkrét pénztáros-szitun is. Rögtön eszembe jutott, hogy esetleg javasoltam volna neki, hogy valami központba szóljon be, hogy javítsák ki a menetrendet a honlapon, mert sok a tévedés és ez neki plusszmunkát, az utasoknak kellemetlenséget okoz. De aztán rájöttem, hogy ezzel max. a jelenlegi rossz körülményein lehetne javítani (már, ha átvihető egy ilyen javítás a MÁV-nál), de ettől még Ő maradna egy boldogtalan pénztáros, aki utálja a munkáját és az utasokat.
Ehelyett inkább egy szemfelnyitogató könyvet kellett volna a kezébe nyomni, hátha elolvassa és segít Önmagán.
De annyi embert látok magam körül, akik a körülményeikre hivatkozva, kényelmességből, félelemből nem változtatnak. Többek között Én is ilyen voltam, de már kezdem összeszedni magam.
Örülök, hogy Neked (Csab) sikerült meglépned a siker felé vezető lépést. Remélem valóban sikeresnek érzed magad. Egyenlőre a bejegyzéseid és a beszélgetéseink alapján úgy tűnik.
http://zuhatagitigris.blogspot.com/2009/01/t-ember-t-knyv.html
Meghívlak a játékra!
Megjegyzés küldése