Hát, sielés az nem vót...

Úgy volt, hogy ma kiscsaláddal kimegyünk síelni a visegrádi sí pályára. Az opelka sajnos nem így gondolta, már két napja nem volt hajlandó elindulni, és most annyira megmakacsolta magát, hogy annak ellenére sem indult el, hogy apám is megjelent a színen. Na ez volt a legérdekesebb az egészben. Én igyekeztem legjobb tudásommal a felnőtt énemet a helyzettel szembeállítani, és mivel már képes vagyok gyermeki kontaminációmat kiszorítani szükség esetén, ez sikerült is.
Nem így apám. Először is nem volt hajlandó semmit tényként elfogadni amit én állítottam. Mint valami speciális Gyurcsók a telefonon keresztül megérezte a kocsi problémáját. Ha képkapcsolatba tudott volna kerülni vele tán még egy kis távgyógyítással is megpróbálkozik.
Mikor tegnap este felhívtam telefonon, és kértem, hogy hozzon egy akksi töltőt meg egy gyertya kulcsot, rögtön rávágta, hogy a gyertyáknak nem lehet semmi baja. Nem is hozott csak egy akksi töltőt. Az minden esetre jól jött, mert az akksit már szinte csutkára kimerítette a sok beindítási kísérlet.
Ma reggelre visszajött apám, persze gyertyakulcs ismét nem volt. Levittük a feltöltött akksit. Beraktuk. Nem indul. Brenya van, levegő bejut, szikra akkora mint az állat, a motor forog csak éppen indulni nem akar. Most nem azt mondom, hogy csak a gyertya lehet, de azért egy megnézést megérne nem?
Felhívtam az apósomat, hogy hozzanak egy gyertyakulcsot, de hiába. Amit hozott sajna ehhez a típushoz nem volt jó. Ennyi, kész. Én ekkor mondtam le lélekben arról, hogy ma én nem megyek síelni. Apám és az apósom még vontatgatta a kocsit párszor a parkolóban, elkezdtek elméleteket gyártani arról, hogy leszívta valaki a benzint. (TETSZIK ÉRTENI???)
Nem hibáztatom apámat, mert tök rendes volt, hogy jött meg segített nekem. Ráadásul láttam rajta, hogy komolyan bánja ő is, hogy nem tudunk elmenni mindannyian síelni. Viszont sérelmezem részéről a nem felnőtt hozzáállást.
Most tételezzük fel, hogy tényleg a gyertya van beköpve, és ha ki tudjuk venni akkor 10 perc alatt beindítjuk és most nem itt blogolnék, hanem éppen síelnék. Ehhez persze az is kellet volna, hogy apám elhiggye nekem, hogy én is megpróbáltam már többször is beindítani a kocsit, ráadásul a bátyámmal mi is körbevonszoltuk párszor a parkolóba. Azaz ne a dacos, gyerekiével álljon problémához hanem a felnőttjével.
Mivel a saját szülődet képtelen vagy megváltoztatni adok egy jó tanácsot, ha ugyanolyan szar kocsid van mint nekem. Legyen otthon a következő:

- Szerszámkészlet, francia kulcsokkal, csillag kulcsokkal, krova készlet.
- GYERTYAKULCS
- AKKSI TÖLTŐ
- Tartalék izzók, gyertyák, kisebb alkatrészek, tartalék csövek.
- Vontató kötél.
- Bikázó kábel
- 5 liter tartalék benzin.

Lehetőség szerint ezeket cipeld magaddal ha kocsival mész valahova, és érts annyira a kocsihoz, hogy kisebb javításokat magad is el tudj végezni.
Hát ennyi, síelés az viszont nem volt. Cserébe építettem vagy 137 darab legó várat amit a Gergő lelkesen szétrombolt, és jó volt vele kettesben lenni. :)
Ja és vicces volt látni, ahogy apám és aposóm gyermeki éne egymásra találtak, és miután megbeszéltük, hogy nincs értelme tovább kínozni a kocsikát, még két bónuszkört mentek a parkolóba. :)