Soha ne "pofázz" Szülőiből...

Berci minap feltett nekem egy kérdést amin azóta gondolkodom. Miért lenne nekem jó az, hogy ha elmennék a Réti Pali esküvőjére?

Nos, volt nekem egyszer egy barátom. A barátság egyszer csak megszakadt. Na persze nem úgy, mint általában, hogy ellaposodott, hogy már nem hívtuk egymást, vagy nem találkoztunk, vagy összevesztünk egy pitiáner ügyön.
Egyszer csak rájöttem, hogy amit én értékesnek tartok azt a másik nem, és amit ő értékesnek tart azt én nem értékelem sokra. Ez persze még nem lenne akadály, csak éppen egyikünkben sem volt meg az a tisztelet a másik iránt, hogy ezen ne kezdjünk el vitatkozni.

Én azt hiszem, hogy a vitákban én mindig is a vágyaimat képviseltem, azokat az elvont ideákat és eszmény képeket és amiket magam elé állítottam. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek mélyen belém ivódott és a Gyermekim által értékesnek tartott elvek. Viszont mindig úgy éreztem, hogy a másik oldalon csak, szigorú szabályok, előítéletek és korlátok vannak.
A felállás annyira tipikus, ha akkor tudom amit most tudok, akkor simán betudhattam volna az egészet a lázadó Gyermeki és a szabályzó Szülői harcának. Ha bölcsebb és megfontoltabb ember lennék annál amilyen vagyok akkor, most nem kéne azon agyalnom, hogy sikerül e használható információt kipréselnem a Berciből a Réti Pali házassági szándékairól. Hanem, ha eljönne az ideje megkapnám a kezembe a meghívót.

Node az alap kérdés, hogy miért lenne ez jó nekem? Mert hát, a Gyermeki kaján öröme a szabályzó Szülői felett az egyik legmámorítóbb érzések egyike. Mennyi kellemes percet tud okozni egy-egy felejthetetlen pillanat az életből...

Réti Pali, a házasságot egyszer nemes egyszerűséggel élve eltemetésnek titulálta.

A boldogság és a kéj netovábbját jelentené a Gyermekim számára ha hallanám ahogy kimondja a "boldogító" igent. Nem akarok kárörömködi, sem botrányt csinálni. Egyszerűen hallani szeretném, a két fülemmel. Ott szeretnék lenni amikor ez megtörténik. Nem akarom sem akkor sem később a fejéhez vágni. Nem akarok az ő kárára élvezkedni a saját "igazamban".
Egyszerűen a győzelmet szeretném ünnepelni az "ostoba" szabályzó Szülőin. Szigorúan az ostobán.

Amikor esténként nehezen jön álom a szememre, rengeteg gondolat cikázik a fejemben. Néha eszembe jut egykét ehhez hasonló eset. Mosolyra húzódik a szám, és elégedetten nyugszom bele a világba. Gyermeki énem megnyugszik, hogy a jó végül elnyeri jutalmát, és a rossz a méltó büntetését...